Van, ahol már hivatalos fizetőeszköz a bitcoin

A bitcoin az egyik leghíresebb és legnépszerűbb digitális pénz. Szeptember elején Salvadorban hivatalos fizetőeszközzé tették, ennek kapcsán összegyűjtöttük a legfontosabb információkat róla.

A bitcoin egy digitális pénz, amit bár nem lehet úgy kézbe venni, mint a készpénzt, de ugyanúgy lehet vele fizetni. Virtuálisan létezik, tehát nincs fizikai változata. 2009-ben találták ki, bár abban nincs egyetértés, hogy pontosan kinek a nevéhez is fűződik.

A bitcoinról tudni kell, hogy egy úgynevezett kriptovaluta: egy olyan digitális eszköz, ami csereeszközként vagy fizetőeszközként is működik. A digitális pénzt bányásszák, de persze nem úgy, mint az aranyat, hanem gépek végzik a munkát. A gépek becsatlakoznak egy láncba, ezzel segítik a bitcoin küldést, ezért cserébe bitcoint kapnak fizetésként. A bányászás folyamán a bányászok hitelesítik a tranzakciókat. Versenyeznek, hogy hitelesíthessenek tranzakciókat, és amelyik nyer, az kap valamennyi bitcoint.

Az adatbázisban a tranzakciók folytatólagosan következnek egymás után, ezért hívják a technológiát „blokkláncnak”. A tranzakciók száma és így a blokklánc hossza folyamatosan növekszik. Egy tranzakció három adatból áll: a küldő privát kulcsából, a fogadó nyilvános kulcsából és az összegből. Egyéb, nem titkos adatokat is tartalmaz. Az adatbázis bizonyos részeihez, ami nyilvános, mindenki hozzáférhet, és megismerheti. Ezért szokták azt mondani, hogy a bitcoin-rendszer nagyon átlátható.

Érdekesség, hogy már van olyan ország, ahol hivatalos fizetőeszköz a bitcoin. Egy közép-amerikai államról van szó, Salvadorról. Szeptember 7-én lépett életbe a változás. Ezentúl, a törvény szerint minden üzlet köteles elfogadni a kriptovalutát, ahol csak lehetséges. Ugyanakkor nem mindenki fogadta örömmel a hírt, többek között tüntetések és technológiai fennakadások kísérték az eseményt.

Óvakodjunk a pénzügyi ragadozóktól

Az utóbbi időben ismét több olyan hír látott napvilágot, amelyben pénzügyi ragadozók által elkövettet csalásokról esett szó. De kik azok a pénzügyi ragadozók, hogyan károsíthatnak meg bennünket? És mit tehetünk ellenük? A cikkünkből mindez kiderül.

Az emberek hiszékenyek, ez tény. Főleg akkor, ha olyan veszélyt éreznek, ami testi épségük vagy vagyonuk biztonságát érintheti. És éppen ez utóbbit használják ki azok az emberek, akiknek célja mások anyagi értelemben vett megkárosítása, pénzük kicsalása. Ezeket az embereket hívjuk pénzügyi ragadozóknak. De hogyan tevékenykednek ők, milyen módszerekkel dolgoznak?
Nos, erre nem egyszerű válaszolni, hiszen a pénzügyi ragadozók igen változatos módszereket használnak arra, hogy megszerezzék a gyanútlan áldozataik pénzét. Nézzünk erre egy olyan példát, amiről szeptember elején lehetett olvasni-hallani a híradásokban!

A történet lényege az, hogy egy kisgyermekes édesanyát azzal hívtak fel telefonon, hogy az OTP bankban lévő pénze veszélyben van. A határozott fellépésű hívó banki ügyintézőként mutatkozott be, hivatalos hangon beszélt. Elmondta, hogy a hölgy bankkártyáját éppen feltörni készülnek, amit onnan tudnak, hogy mostanában sok visszaélés történt a bankkártyákkal, és ezért egy biztonsági program segítségével figyelik a kártyahasználatokat.

Ez a program, mondta az ál-ügyintéző, jelezte a gyanús eseményt, ezért kérte az ügyfelet, hogy telepítsen egy bizonyos alkalmazást a telefonjára, és a biztonság kedvéért a számlán lévő pénzét utalja át egy általuk megadott számlaszámra. Természetesen, folytatta, ezt a pénzt a veszély elmúltával azonnal visszautalják majd a számlájára. És, hogy honnan tudta az ál-ügyintéző, hogy mennyi pénz van a hölgy számláján? Gondolom, sejtitek már… Az az alkalmazás, amit a hölgy az ál-ügyintéző javaslatára azonnal telepített a telefonjára egy távoli elérést biztosító app volt, aminek segítségével a csaló láthatta, hogy mennyi pénz van a telefonján. Az ál-ügyintéző, a hitelesség látszatának erősítése érdekében azt is mondta, hogy az ügyfél 15 percen belül kap majd egy új internetes banki azonosítót, és egy OTP-s ügyintéző fel is hívja majd azért, hogy jegyzőkönyvet vehessenek fel az esetről. A gyanútlan hölgy ekkor még nem sejtette, hogy pénzügyi ragadozó áldozata lett. Erre csak akkor jött rá, amikor fél óra elteltével, miután természetesen semmiféle hívást nem kapott az OTP-től, ő maga hívta fel a bankját, ahol azonnal intézkedtek, a bankkártyáját letiltották és jegyzőkönyvet is készítettek.

Ez az eset csak egy a pénzügyi ragadozók módszerei közül. Szintén sokszor használják az e-mailes csalások módszerét is, ahol egy hamis e-mail címről küldenek egy linket például azért, hogy az ügyfél erősítse meg a bakkártya adatait, adja meg a hozzáférési adatait a bankszámlájához stb. Mindezt hivatalosnak tűnő hangnemben és e-mail címről teszik meg. A lehetséges csalások sorát még lehetne napestig sorolni, de inkább nézzük, hogy mit lehet tenni annak érdekében, hogy ne váljunk mi is áldozatokká:

  • Fontos tudnunk, hogy egyik bank sem kéri el sem telefonon, sem SMS-ben, sem e-mailben a PIN-kódunkat.
  • Ha az e-mail nyelvezete „furcsa”, magyartalan, mindig gyanakodjunk, és jelezzük az esetet a bankunknak!
  • Soha ne telepítsünk olyan alkalmazást a telefonunkra, számítógépünkre, aminek eredetében nem vagyunk biztosak, amit nem ismerünk, amit nem közvetlenül és biztosan a bankunk ajánl!
  • Soha ne utaljunk pénzt ismeretleneknek, még akkor sem, ha a fenti példához hasonlóan, nagyon meggyőzően, határozottan, segítő szándékkal tanácsolják ezt nekünk!
  • Az internetbankba való belépés előtt győződjünk meg arról, hogy biztosan a bankunk hivatalos honlapján járunk!
  • Ha egy telefonhívás csak egy kicsit is gyanús, tegyük le a telefont és hívjuk fel a bankunk hivatalos oldalán található telefonszámot!
  • Minden olyan esetben, amikor gyanús nekünk egy megkeresés, jelezzük az esetet a bankunknak! Ezzel védjük magunkat is, de megóvhatunk másokat is attól, hogy pénzügyi ragadozók csapdájába essenek.
  • Ha többet szeretnél tudni a pénzügyi ragadozókról, hogy kellően tájékozott legyél a témában, keresd a Fáy Digitális Oktatási Program távoktatási anyagait vagy az OTP Fáy András Alapítvány élőben megvalósuló tréningjeit. Légy te is tudatos!

Fiatal internethasználók

Négy csoportba lehet osztani a fiatal internethasználókat a szokásaik alapján.

Nagy szerep jut a legfiatalabb generációnak az internet világában: rengetegen kutatják és elemzik a nethasználási szokásaikat. Egy kutató „digitális harcosokat” és „digitális exhibicionistákat” is talált a fiatalok között.

Ha felszállunk egy tömegközlekedési eszközre, ha benézünk egy iskola osztálytermébe, vagy ha bármelyik plázában körülnézünk, az ezeken a helyeken ücsörgő fiatalok kezében általában ott található az okostelefonjuk, amelynek segítségével – a mai szlenggel élve – szörfölnek az interneten.

Nehéz felmérni, hogy a fiatalok pontosan mennyi időt töltenek el az interneten – nyilatkozta egy trend- és generációkutató a tudás.hu weboldalnak. Egy két éve végzett felmérésből az derült ki, hogy a válaszadók átlagosan 2-4 órát mobiloztak. Ugyanakkor nagyon sokan tanulnak, vagy éppen dolgoznak a mobiljuk segítségével, tehát nem kizárólag szórakozásra használják.

Azóta kitört egy világjárvány, és szinte minden online felületre költözött, így ez a szám valószínűleg még tovább nőtt. Hozzá kell tenni, hogy az otthoni munkavégzés miatt a felnőttek, az idősebb korosztály is sokkal több időt töltött az interneten.

A nethasználati szokásokat tekintve több típusba lehet sorolni a fiatalokat:

  • Offline élménykeresők (17 százalék): ritkábban posztolnak, a közösségi média közömbös számukra, egyéb elfoglaltságokkal több időt töltenek.
  • Digitálisan tudatosak (23 százalék): ide jellemzően az idősebbek tartoznak, szigorúan szűrik a tartalmakat, nem igazán követnek influenszereket sem.
  • Online harcosok (33 százalék): többségük fiú, akik sokat videójátékoznak, sokat chatelnek, streaming-fogyasztók és Youtube rajongók, több virtuális barátjuk is van.
  • Digitális exhibicionisták (25 százalék): ebbe a csoportba inkább a lányok tartoznak, akik főleg a szórakoztató tartalmat keresik, boldoggá teszi őket a közösségi média, szelfiznek, sokat chatelnek.

 Bár a fiúk és lányok is ugyanúgy sokat lógnak az interneten, a fent említett csoportok tagjai között a használat módjában vannak kisebb eltérések. Érdekesség, hogy az Instagram inkább a nők platformja, a Messenger úgymond mindenkié, a Youtube és a Twitch pedig inkább a férfiak felülete – világított rá a kutató.

Fontos ugyanakkor odafigyelni arra, hogy minden fiatal meg tudja különböztetni az építő és a leépítő tartalmakat az interneten.

Kapcsolat

Impresszum

Adatkezelési Tájékoztató